Önéletrajz

 
TAR KÁROLY
(Transsylvanicus, Dombi Károly, Koppány Zsolt, Ligeti Pál)

író, szerkesztő, 1935. augusztus. 30-án született Kolozsváron. Apja Károly, cipész munkás, anyja, Király Vilma, édesipari munkás. Felesége, született Paizs Margit, szakképzett könyvtáros (1938–1994).  Gyerekei: Koppány Zsolt (1964–1982), Zsuzsanna (1967) foghigénikus.
 
Tanulmányai: fémipari technikum (1948–1952), Kolozsvár; St. Gheorghiu Akadémia, újságíró szak (1961–1963), Bukarest; Pedagógiai Főiskola (1967–1971) Marosvásárhely; Sajtóvezető képző (1972–1974), Bukarest.
 
Dolgozott lakatosként, műszaki rajzolóként és tervezőként, l958–68: a kolozsvári Igazság napilap munkatársa. 1968-ban kilép a laptól és fél évig a Helyipari Vállalat technikusa, 1968–1970: az utolsó magyar nemzetiségi közművelődési felügyelő Kolozs megyében, 1970-től az Ifjúmunkás rovatvezetője, publicistája, az Ifjúmunkás Matinék újraindítója, az Ifjúmunkás Zsebszínház egyik alapítója, 1987–1988: a Napsugár és a Haza Sólymai irodalmi gyermeklapok főszerkesztője. 1989-ben, lánya Svédországba menekülése után leváltják, hat hónapig az fővárosi Előre megtűrt munkatársa, majd betegnyugdíjba kényszerítik. 1990-ben a Kolozs megyei RMDSZ szervezőbizottságának vezetője, a Szabadság napilap egyik alapítója, külső munkatársa, megszűnéséig a Szabad Európa Rádió tudósítója. 1991-ben az Erdélyi Szépmíves Céh újraalakításának egyik önkéntes szervezője és törvényes beiktatója, a Magyar Nemzet tudósítója, az Erdélyi Kiskönyvtár alapítószerkesztője, 1993-tól az Erdélyi Napló főmunkatársa, 19941995: az ESZC intézője, a Céh fiókjainak alapítója.
 
1995 végén, fia, szülei és felesége halála után, svéd–magyar unokái nevelésére Svédországba megy. 1997-től megszűnéséig, a Svédországi Magyarok Országos Szövetsége Anyanyelvünk Alapítványának kurátora, könyvsorozatának elindítója (Vallomások az anyanyelvről, Glória Kiadó, 1999, Kolozsvár; Tar Károly: Svédországi magyarító szószedet, Debrecen, 2004)). 1998-tól a Lundi Lap alapítószerkesztője, a Lundi Lap Társaság  alapítója, 1999-ben a kolozsvári Krónika tudósítója, a Magyar Liget, a dél-svédországi magyarok családi lapja  és az Ághegy című skandináviai magyar irodalmi és művészeti lapfolyam alapítója és szerkesztője,  2002-től a lundi rádió magyar adásának alapítószerkesztője, a Lundi Magyar Kulturfórum titkára, 2005-től a bevándorlók svéd nyelvű lapjának az Övergränser főszerkesztője, az Ághegy-Liget Baráti Társaság tiszteletbeli elnöke, a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társaságának választmányi tagja. 2007-ben az Ághegy hangos kiadásának, az Ághegy Rádió alapítója és szerkesztője.
 
Tagja a Román -, a Magyar és a Svéd Írószövetségnek valamint az Erdélyi Magyar Írók Ligájának.
2002-ben, a Magyar Írószövetség irodalmi pályázatán különdíjat, 2006-ban, a Várad folyóirat Horváth Imre pályázatán különdíjat, 2006-ban az Irodalmi Jelen regénypályázatán Szerenád dobra, cintányérra és egyéb ütőhangszerekre című munkájáért különdíjat kapott.
A magyar művelődésben végzett munkájáért 2003-ban a Magyar Kultúra Lovagja címmel tüntették ki.
 
*
 
În româneşte
Károly (Carol) Tar
 
(Transsylvanicus, Dombi Károly, Koppány Zsolt, Ligeti Pál)
 
scriitor, redactor.  Născut la Cluj, la 30 august 1935. Tatăl Carol, muncitor pantofar, mama Vilma Király , muncitoare. Soţia: Margit Paizs, bibliotecară (1938-1994). Copii: Koppány Zsolt (1964–1982), Zsuzsanna (1967) dentist-hygenist. Studiu: Scoala Medie Tehnică Metalurgică din Cluj (1948–1952), Academia Ştefan Gheorghiu, Bucureşt, secţia ziaristică (1961–1963); Institutul Pedagogic din Tg. Mures, limba si literatura romînă si maghiară (1967–1971), Cursul pentru perfecţionării în conducerea în presă, Bucurest (1972–1974).
 
A lucrat ca lăcătuş, desenator tehnic la proiectare, l958–68: lucreză   ca reporter la redacţia Igazság dinCluj, în anul 1968, renunţă la ziaristică şi lucrează şase luni ca tehnician la Intreprinderea de Industria Locala, 1968–1970: inspector cu problemele minorităţiilor la Comitetul Judeţean din judeţul Cluj, din 1971 seful sectiei de educaţie la săptămînalul Ifjúmunkás din Bucureşti, publicist, reînvie „Matineul Ifjúmunkás” si înfinţează  Teatrul de buzunar, din Cluj, 1987–1988: redactor şef al revistei Napsugár si Hazai Solymai din Cluj. In anul 1989, în urma plecării fiicei sale în Suedia, este schimbat din functie, si după o scurtă perioada în care este frustat la cotidianul Előre, din Bucureşti, este pensionat din cauză de boală. Din 1990 conduce secţia de organizare a UDMR-ului din Cluj, participă la infiinţarea noului ziar local din Cluj (Szabadság), este colaboraturul Radiolului Europa Liberă pâna la desfinţare. In anul 1991 participă ca voluntar la reinfiinţarea organizaţiei culturală si editură: Erdélyi Szépmíves Céh, este corespondentul ziarului Magyar Nemzet din Budapesta, este redactorul principal al Editurii NIS din Cluj, unde scoate o seri populară de cărti sub numele Erdélyi Kiskönyvtár ( Biblioteca Mică din Ardeal), din 1994 conduce organizaţia de cultură cu peste o sută suborganizaţii şi o editură numit Erdélyi Szépmíves Céh.
 
In anul 1995, după moartea fiului său, a părinţiilor săi şi a soţiei, plecă cu scopul educării nepoţii săi, în Suedia. Din 1997 este curatorul Fundaţiei Pentru Limba Materna al Organizatţiei Maghiarilor din Suedia, infiinţează, scrie si redactează serialul de cărţi pentru Fundaţie (destăinuiri despre limba materna, Editura Gloria, Cluj, 1999, dicţionarul pentru îndreptarea vorbirii maghiarilor din Suedia, Debrecen, 2004) In 1998 infinşează ziarul local Lundi Lap şi Asociaţia Ziarului Lundi Lap, din 1999 este corespondentul cotidianului Krónika din Cluj pentru Suedia, şi infiinţează ziarul familiar al maghiarilor din opt orase din Suedia, Danemarca si Norvegia  (Magyar Liget), în aceaiaş an porneşte editarea revistei pentru literatură si artă în Scandinavia: Ághegy  al carei redactor este şi în prezent. Din 2002 infinţează la Lund, unica emisiunea de  radio în limba maghiara, este ales secretarul Asociaţiei Maghiarilor din Lund, din 2005 este redactorul şef la ziarul în limba suedeză Övergränser, editată pentru emigranţii din Suedia, din 2004 face parte din conducerea Asociaţiei Internaţională pentru Limba si Cultură Maghiară din Budapesta, infiinţează şi este presedinte de onare al prietenilor Ághegy-Liget din Scandinavia.
 
Este membru al Asociaţilor Scriitorilor din România, Ungaria si Suedia, si al Ligei Scriitorilor Maghiari din Ardeal.
 
În 2002 a obţinut premiul special az  Uniunii Scriitorilor maghiari, în 2006, premiul special a revistei Várad din Oradea, si premiul special pentru cel mai bun roman, la concursul iniţiat de Editura Irodalmi Jelen din Arad.
 
În 2003 pentru merite deosebite pe terenul culturii universale a primit în Ordinul Cavalerilor Culturii din Ungaria.
 
*
 
På svenska
 
Károly Tar

Jag är född den 30 augusti 1935 i Cluj (Kolozsvár- Klausenburg) i norra Rumänien. Som ungrare hör jag till den etniska minoriteten från Transsylvanien, från Rumäniens västra provins. Sedan 25 november 1995  bor jag i Sverige. (Under de gångna femton åren begravde jag min son, mina föräldrar, min fru och hennes föräldrar också. Min enda dotter och tre barnbarn (Benjamin Zsolt, Emma Margit, Vilma Karolina).
 
Under sista tio åren, lärde jag mig svenska språket, (jag är chefredactor på Över Gränser, tidningen av Lunds Invandrarföreningars Samarbetsorganisation).
 
Jag är medlem i Rumäniens, Ungerns och Sveriges  författarförbund. Jag  är medlem i  Författarcentrum Syd.
 
Fyra av mina yrken vill jag nämna: redaktör, ingenjör, gymnasielärare (ungerskt och rumänskt språk och literattur) och journalist. Jag har bland annat högskoleutbildning i journalistik. Mer  fem decenier var jag verksam i flera tidningar och tidskrifter, bland annat som redaktionschef på två barnlitteraturtidskrifter, (Napsugár och A haza sólymai), chefredaktor på Äghegy (Grenspets) literaturtidskrifter och Magyar Liget (Ungers Lund). 
 
Jag har skrivit på ungerska åtskilliga skönlitterära böcker för vuxna och barn. (Károly Tar )

Egna verk (böcker):
 
Köszönöm, jól vagyok  - Tack, jag mår bra  (1968).
Hazai utakon - På bekanta vägar - reportage  (1976).
Nyári mese - Sommarsaga - roman  (1981).
Pléhmadár - Bleckfågel - noveller  (1982).
Szerelmes földrajz - Kärleksfull  geografi - reportage  (1982).
Az ismert katona - Känd soldat - roman  (1985).
Viselkedjünk - Låt oss bete (1987).
Vakációs mesék - Sommarlovsagor  (1988).
Tótágas - Att stå på huvudet - pjäs  (1988).
Romániai magyar nyelvvédő szótár - Ordbok för en språkriktig ungerska i Rumänien (1992).
Erdélyért kiáltom -  En skrik för Transsylvanien - publicistik (1992).
Kutya - I största hast - roman (1994)
Bög Viola Társaság - Bolaget Viola Knut - roman (1994).
Faragott fäjdalom - Sniden smärta - dagböcker (1995).
Tótágas pillanatok - Stunder stående  på huvudet - grotesker (1995).
Gyászpárta - Sorgbrudkrans - dikter (1995).
Erdélyi sors -Transsylvaniska öden - sociografiska skrifter (1996).
Tanítók nyomában - I lärarna  spår - reportage (1996).
Illemszótár - Ordbok i gott skick- (1997).
Szerenád - Serenad - novell (1977).
Werner Aspenström: Israpport ( översättning till ungerska) 1999.
Üdv.  - Hälsning — dikter – ( 2000).
Létszó - Tilvaro ord – dikter – (2001)
Az ismert katona  - Känd soldat) andra bätrade upplagan av boken –  (2002).
Magyar dolgok - Ungerska saker -  (2002).
Ághegy antológia - Grenspets antologi – (2003)
Az Egyetemes Magyar Képzőművészeti Egyesület története - Istorik föreningem ungerska
konstens vanner i Stockholm – (2003).
És – ( Och) – dikter os radiopjäs- (2005)
Kutyatár -  (Hundlivet) – roman – (2005)
CD-ROM meg 22 böcher (2005)
Szerenád dobra, cintányérra és más ütőhangszerekre – Serenad – roman, Irodalmi Jelen, Arad, 2006.
Jag har flrea ny böcher is elektroniska biblioteket i Budapest: www.mek.oszk.hu
 
*

I antologier: Egyszer mindenkit szólítanak, Romániai magyar elbeszélők, Dacia könyvkiadó, Kolozsvár, 1984, Korunk évkönyv, 1988 Körkép, Harmincegy mai magyar író kisprózája, Magvető Könyvkiadó, Budapest, 199l, Csillagszóró, Szabadság, Kolozsvár, 1992 , Határtalan irodalom- Kaiser Otto képeskönyve, 2007

Även på svenska: Sölvesborg tidningen, En transsylvansk journalists anteckningar, 1990; Tidskriften mosaik, nr. 4, 1990.

Översättning: Werner Aspeström: Jégjelentés (Israport), (Ister Kiadó, Bp. 1999).
Pågår: Erdélyi mézeskalács, lírai receptkönyv, 8,5  szerzői ív, 50  képpel (Lektorálta:Dr. Kós Károly); Az Erdélyi Szépmíves Céh 1924-1944, 1990-1995, dokumentumkötet, 15 szerző ív, lemezen és pauszpapíron nyomtatásra készen, http://mek.oszk.hu/01900/01926Mesés közlekedés, gyermekkönyv, Mayer Hella rajzaival, 1 ív, lemezen, http://mek.oszk.hu/02000/02038 ; Táncház, gyermekversek, 1 szerzői ív, Pusztai Péter rajzaival és borítójával, lemezen, http://mek.oszk.hu/01200/01277Játékos torna,  Soós Zöld Margit 42 rajzával;. Száraz oázis – színjáték-sorozat.
Adress: Landsdomarevägen 1, 222 40 LUND , Tel/fax: 046-14 53 64., k.tar@comhem.se, tar.karoly@gmail.com
 
*
English CV
 
Károly Tar
 
(Transsylvanicus, Károly Dombi, Zsolt Koppány, Pál Ligeti)
 
Writer, editor, born in 1935 august 30 in Kolozsvár. His father was shoemaker, hi mother , Vilma Király, confectionery worker. His wife, Paizs Margit (maiden name), qualified librarian (1938-1994). His son Zsolt Koppány (1964-1982) and doughter Zsuzsanna (1967) dental hygienist.
 
Studies: metallurgical technician in Kolozsvár (1948-1952); Journalistics at the St:Gheorghiu Academy (1961-1963), Bukarest; School of Higher Education in Pedagogy (1967-1971), Tirgu-Mures; Press chief School (1972-1974), Bucarest.
 
Has worked as locksmith, draughstman and designer, 1958-1968: was a co-worker of the daily paper Truth (Igazság) in Kolozsvár. He retires from this daily paper in 1968 and for a half year works as technician at the Local Industry. Between 1969-1970 he is the last national hungarian cultural supervisor in Kolozs county. From the year of 1970 he is the columnist, publicist for the Joung Worker (Ifjúmunkás) paper, reopened the Joung Worker morning performances. He was one of the founder of the Joung Worker Pocket Theatre and between 1987 – 1988 the cheef-editor of  the literary magasines forchildrens: Sunray and Falcons of the Fatherland. In the year of 1989, when his doughter leavs Romania for Sweden, hi is fired from his poste. Hi is trasfered to the Strait ahead (Elöre) newspaper in the capital as journalist and later foreced to early retirement. In 1990 he gets to be the leader of the organization board of the RMDSZ party in the county of Kolozs. The same year he estabilishes the Freedom (Szabadság) daily paper and works for tha paper as journalist too and as informer for the Free Europe Radio.  The year to come he refounds, voluntarily organises and officialy enact the publisher Transylvanian Szépmíves Céh (Erdélyi Szépmíves Céh) and he founds and edites the Transylvanian Small Library. The same year he works as informator for the Hungarian Nation (Magyar Nemzet) From the year of 1993 he becomes the principal contributor for the Transylvanian Diary (Erdélyi Napló), 1994-1995 executor of the Transylvanian Szépmíves Céh and the founder of its branches.
 
In the year of 1995 after the death of his son, parents and finaly his wife, moves to Sweden to help raise his hungarian-swedish gradnchildren. From 1997 and during its existance he is the maintainer of the Svédországi Magyarok Országos Szövetsége Anyanyelvünk Alapítványa and he also begines the booklet series edited by this organisation such as: Confessions about the native language (Vallomások az anyanyelvről) Gloria Publisher, 1999, Kolozsvár (Cluj-Napoca); Hungarian  dictionary for Swedish rezidents  (Svédországi magyarító szószedet) Debrecen, 2004. He is also the foundator of the Lundi Lap and the Lundi Lap Association in1998 and one year later he is the correspondent for the Krónika in Kolozsvár. In the same time Károly Tar begins to edit two totally new jurnals. One is the family jurnal Magyar Liget (http://hhrf.org/magyarliget )and the other one is the Ághegy (http://www.hhrf.org/aghegy ) review with an adecvate conte nt of different arts and litterature. From 2002 he starts the local (in Lund) hungarian radio program. Founding editor for the radio program he is also sitting as secretary for the Lundi Magyar Kultúrfórum. Since 2005 he is the editor for the swedish imigrant paper Övergränser,  the honorary chairman for the Ághegy-Liget Friendship Association,  committee member of the Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága In 2007 he starts and edites the Ághegy Rádió,  the radioprogram for the Ághegy review.
 
He is a member of the Hungaryan -, Romanian - and Swedish  Writers Association and Tansylvanian Writers League.
 
At the Hungaryan Writers Association competition he won a special prize in 2002;  the Varad review Horváth Imre competition ended also with a special prize for Karoly Tar in 2006. The same year hi winns an other special prize with his litterary work: Szerenád dobra, cintányérra és egyéb ütőhangszerekre. His contribution to the hungarian cultural development was rewarded with the titel: Knight of the Hungarian Culture, in 2003.
Aqua_isle by jimmy