Híreink      

 A 2015 évi valamint a 2016 első negyedévi pénztári jelentés
megtekinthető a
 Pénztári   jelentés 
rovatban

Megjelent az Ághegy antológia X. kötete
(46-50 szám)

Megjelent a Magyar Liget legújabb száma
(2015 / 4-5)

 ♦

A Társaság 2015 évi virtuális közgyűléséről készült jegyzőkönyv
megtekinthető a
Jegyzőkönyv

rovatban

 

 

Beszámoló

 

2015

 

Az Ághegy skandináviai magyar irodalmi és művészeti lapfolyam

X. kötetének bemutatója.

A rendezvényre 2015. december 15-én kedden 18 órakor került sor Magyarország oslói Nagykövetségen (Sophus Lies gate 3.).

 

A 46-50. lapszámokat befogadó, 600 oldalas új kötetet

dr. Borka László mutatta be.

 

A kötet Norvégiában élő alkotóival

- Bendes Rita, Bondor Zsuzsanna, Borka László, Buday Károly,

Csángó Péter, Degré Miklós, Forró Tamás, Kunszenti Ágnes,

Nagy Imola, Nagy Melinda, Nádasdy-Farkas Irén, Plagge Wolfgang, Røkenesné Kozderka Erzsébet, Silye Frank, Sulyok Éva, Tóthné Mihálykó Ágnes, Tóth Károly, Trencsényi Diána -

Kovács Ferenc szerkesztő-helyettes beszélgetett.   

 

Egy kisfilmmel emlékeztek a Szinnyei Ildikó, Kiss Pál László

festőházaspárra

 

          

 

 

2013

 

Moritz Lászlónak,

az Ághegy-Liget Baráti Társaság alelnökének beszámolója az Ághegy alapításának tízedik évfordulóján

Nagy örömünkre szolgál, hogy itt, Önök előtt rövid visszatekintést tehetek az ÁGHEGY skandináviai magyar irodalmi és művészeti lapfolyam eltelt 10 évére. Az Ághegy  gondolata akkor formálódott meg, amikor a Magyar Liget a dél svédországi magyarok családi lapja irodalmi és művészeti rovatának fokozatos bővülésére igényt tartott. Szükség mutatkozott egy olyan műhely megteremtéséhez ahol a skandináviai magyar alkotók munkássága megfelelő ismertetésnek és népszerűsítésnek adjon lehetőséget, ugyanakkor a műhely alkotói fokozottabban  támogathassák a magyar egyesületeket a művelődés szolgálatában.

Az  északon élő magyar alkotók munkássága magán viseli a befogadó ország sajátosságait, közvetíti azt, hídszerepe felbecsülhetetlen érték az  anyaországgal való kapcsolatban. Számos skandináv író és képzőművész munkájáról tájékozódhat a magyar olvasó először ezen  a „hídon” keresztül. Az Ághegy ezért  különleges és sajátságos, mert kötetben szerkesztett minden száma egyben olvasmányos antológia is.

Az Ághegy alapítója Tar Károly író, fordító, szerkesztő a Magyar- Román és Svéd írószövetség tagja  MNY KNT választmányi tagja, Magyar Kultúra Lovagja, a lovagrend jelölő bizottságának tagja

Eddig a folyóirat harminc száma jelent meg a világhálón és  hat kötetben összesen 4168 oldalon, nyomtatásban.

Rovatai: Irodalom, Észak hírnökei, Akik előttünk jártak, Páholy, Zene/szó,, Képfény, Rügyek, Képtár, Könyvek, Járkáló, Megjegyzések.

Szerkesztőség működik Svédországban, Norvégiában, Dániában és Finnországban. Az Ághegy Könyvek  sorozatában  10 könyv jelent meg. Alap irodalmi és művészeti pályázatának anyagát tartalmazó Skandináv helyőrség  pedig most van nyomtatás alatt  Budapesten. A lapszámok végén közölt skandináviai magyar alkotók névsora számról számra bővül, jelenleg megközelíti az 500-at.

Ide tartozik az Ághegy - Liget BT megalapítása is. Ez a virtuális  társaság az Ághegy alkotóival, támogatóival és a Magyar Liget barátaival több száz tagot számlál. Célja, többnyire az intézményes támogatást nélkülöző két lap életben tartása, terjesztésének, népszerűsítésének és anyagi támogatásának szervezése. Tagjai – akár a  folyóirat szerkesztői és munkatársai -  mindezeket társadalmi munkában végzik. A Társaság első elnöke Tiglezán József , utána  Ungváry Tamás zeneszerző és Dániel Lajos festőművész , jelenleg megosztva Lőrinc Ágnes és Mészáros Márta  töltik be ezt a szerepet.

A Társaságot 2005-ben tagjai sorába fogadta a SMOSZ és ugyan ebben az évben tagja lett a budapesti központtal működő M NY K N T  az Anyanyelvi Konferenciának

Az Ághegy ismeretsége és olvasottsága fokozatosan növekszik, számos írását átvette a Látóhatár, Nyelvünk és Kultúránk, a Muzsika, Várad, Helikon stb. Olvassák az ELTE skandinávisztikai fakultásának hallgatóitól a Kárpát-medencén, Nyugat Európán, Amerikán keresztül Ausztráliáig,  sőt fordító szótár segítségével még Japánban is. Beszámolt róla több  anyaországi lap, a Kossuth Rádió és az MTV műsora is.

2009 –ben EX LIBRIS díjat nyert, díj amivel olyan intézmények büszkélkedhetnek mint a Selye János Komáromi egyetem vagy a több mint 400 éves  Nagyenyedi  Kollégium.

Nehéz munkával telt 10 évet tudunk magunk mögött. Megpróbáltuk a legjobbat és legszínvonalasabbat adni alkotóink és ugyan akkor támogatóink elvárása tekintetében. A támogatók sorában kiemelt helyet foglal el  a SMOSZ és az ANYANYELVI KONFERENCIA , a Kulturális Örökség Minisztériuma, a stockholmi Magyar  Ház, a Híradó, a SMOSZ- hoz tartozó szervezetek az Új Kéve és más skandináv országok magyar szervezetei. Anyagi és más irányú segítségüket hálásan köszönjük, de bízunk  a jövőbeli támogatásukba is, hiszen ezek nélkül tevékenységünket lehetetlen lesz folytatnunk, akkor amikor támogatóink száma csökkenő tendenciát  mutat. Az antológia első kötete 60,00 svéd koronába került. Ma az itt látható példány a VI. 157,00 koronába,

Ma a svédországi magyarság irodalmi-művészeti  tevékenysége és eredményei irányadók a nyugati szórványban. Ez köszönhető a SMOSZ  szervezeteiben  folyó identitás tudatot védő, nyelvünk és kultúránk megőrzésért folytatott munkának. Ezt a nemes munkát, alkotókészséget tükrözi az Ághegy  De büszkék vagyunk a másik szintén világszerte ismert EKE (Erdélyi Könyv Egylet) gondozásában megjelent  könyvekre, amelyek a Kárpát- medence nevezetes íróit-költőit népszerűsítik már 20. éve Két ilyen remek magas irodalmi színvonallal rendelkező kiadvánnyal egy nyugati ország magyarjai sem büszkélkedhetnek.

Bár sanyarú pénzügyi helyzetnek nézünk elibe munkánkat fokozottabb intenzitással folytatjuk. A jövőben nagyobb hangsúlyt  fektetünk a fiatal alkotók népszerűsítésére és bevonására úgy az alkotói munkába mint a szerkesztésben egyaránt, hiszen nagyszámban vannak tehetséges fiatal magyar alkotók akik munkáját mindenképpen értékelni és népszerűsíteni  kötelességünk.

Az ÁGHEGY fennállásának eddigi ideje alatt többszörösen bizonyította küldetésének szükségszerűségét és eredményességét az anyaország és az E:U. Országai közeledésének szolgálatában és hídszerepének sokoldalúan hasznos betöltésében

Végezetül engedjék meg, hogy az Ághegy évfordulójának kapcsán,  alapítójának nemrég betöltött 75. születésnapjáról is megemlékezzek, hiszen a kettő szorosan összefügg. Kívánjuk, hogy továbbra is egészségben betöltse vállalt feladatát, népes munkatársainak segítségével megvalósítsa a skandináviai magyar alkotókat előszámláló, legalább 10 kötetre tervezett antológiát.

 

 

Néhány esemény 2011-ben:

 

A Magyar Kultúra Napja Gála

2011 január 22.-én, Budapest
Molnár Gergelynek, a Kristianstadti Magyar egyesület elnökének a Falvak Kultúrájáért Alapítvány elnöke, Nick Ferenc, a Magyar Kultúra Lovagja címet adományozza. Az avató ünnepségen az ÁLBT-t Tar Károly t.b. elnök, az Egyetemes Kultúra Lovagja képviseli.

 


Könyvbemutató Budapesten

június 1.-én a Magyarok Házában,
június 2.-án a Magyar Írószövetség Bajza utcai székházában bemutattuk az Ághegy könyvsorozat legújabban megjelent köteteit. A Baráti Társaságot Tar Károly és Zoltán Gaál képviselte.

 


Lovagi bál Bromöllában

Tíz Skandináviában élő Magyar - és Egyetemes Kultúra  Lovagja kapott meghívást az Ághegy-Liget Baráti Társaság, a Kristianstadi Magyar Egyesület és a Magyar Kultúra Lovagrendje közös rendezésében meghirdetett bálra, amelyre Május7-én a brömollai Népházban került sor.
A bálra a Kristiansadt- és Lund-környéki magyarokon kívül, Lakatos Julia, a Hungaroklub és az Ághegy-Liget BarátiTársaság titkára szervezésében, külön autóbusszal malmőiek is érkeztek.
A mulatságot megelőző bő egyórás kultúrműsort a lovagok szolgáltatták. A Lovagrend alapítójának, Nick Ferencnek, rövid ismeretője után, a jelenlévő lovagok ünnepélyes keretek között maguk közé fogadták a két esztendõvel korábban lovagcímet nyert Tóth Ildikó mûvelõdésszervezõt és írót, aki betegsége miatt nem vehetett részt a Magyar Kultúra napján hagyományosan megrendezett budapesti lovagavatáson. Nagy Zoltán, a budapesti Székely Ház Közhasznú Alapítvány elnöke, könyvkiadó-igazgató, az Ághegy Könyvek kiadója, az Ághegy-Liget Baráti Társaság és az Alapítvány valamint a Lovagrend együttmûködési szerzõdésének hasznosságáról, az anyaország határain átnyúló magyar kapcsolatok szükségszerségéről beszélt. Tar Károly író és szerkesztõ verseibõl, dr. Bartha István készülõ regényébõl olvasott fel, Molnár Gergely, a Kristianstadi Magyar Egyesület elnöke, a Magyar Kultúra idén felavatott Lovagja pedig kedvenc versét szavalta. Tamás Gábor világszerte bemutatott nagysikerü dalcsokorral tette ünnepélyesen kellemessé a mulatság bevezetőjeként lebonyolított mûsort. Vacsora, tombola, az Ághegy-kiadványok gazdag kiállítása, majd éjfél utánig tartó tánc és vigalom következett. A zenét a Lovagrend szervezésében a kellemes hangú magyarországi KOCSÁN ISTVÁN szolgáltatta szintetizátor- és harmonika-kísérettel. Különlegesen hangulatos volt Bella Péternek, a Magyar Kultúra Apródjának tekerõlant-játéka.
Az esemény hihetőleg emlékezetes marad és követõkre talál s skandináviai tájakon élõ magyarság körében.

Ligeti Pál
 
 
 

SMOSZ közgyűlés
 
A SMOSZ augusztusban Solvikenben megtartott kézgyűlésén az Ághegy-Liget Baráti Társaságot Lakatos Júlia és Gaál Zoltán képviselte.

 


Az Ághegy-Liget Baráti Társaság irodalmi estje Koppenhágában

 

 

A Magyar Köztársaság koppenhágai nagykövetének rezidenciáján 2011. december 2-án az Ághegy-Liget Baráti Társaság könyvbemutatót tartott. 

A rendezvényen dr Szebényi Ferenc nagykövet köszöntője után Tar Károly és dr. Békássy Albert alapító szerkesztők ismertették az Ághegy és a Magyar Liget címü lapokat, Gaál Zoltán pedig az Ághegy-Liget Baráti Társaságot. Az Ághegy alkotói, Lipcsey Andersson Emôke, Lôrinczi Borg Ágnes, Tar Károly és Gaál Zoltán, részleteket olvastak fel műveikből. A rendezvényt frissítők és pogácsa melletti kötetlen beszélgetés zárta be.

 

    
         dr, Szebényi Ferenc üdvözli
                   a közönséget

 

 

Gödriné Bedő Ilona verseskötetének bemutatója Malmőben

Lakatos Júlia ismertetője

Kedves barátaink! Köszönöm, hogy eljöttetek Ma azért gyűltünk itt össze, mert valószínűleg, mindannyian szeretjük az irodalmat, lett légyen az vers, novella vagy regény. Nevezzük szerzői délutánnak ezt a kis időt, amit most együtt töltünk. Eletemben először, remélem nem utoljára, egy könyvbemutató miatt vagyok itt, ugyanis Gödriné Bedő Ilona Gondolatok idegenben című verseskötetéről fogunk beszélgetni. E könyv az Ághegy lapfolyam könyvsorozatának újabb köteteként jelent meg idén júliusban, Gaál Zoltán szerkesztésében.

 Ez a könyv kincs. Ezt nem anyagi értelemben értem. Benne van az asszonynak, a feleségnek, az anyának, s az ikrek nagymamájának, vagyis Ilonának az élete, a hite, az életfilozófiája és tegyük hozzá optimizmusa is.

Baráti alapon gyűltünk ma itt össze,  mindannyian valahonnan s valamilyen módon ismerjük Ilonát, tiszteljük s szeretjük, s mint Ilona, mi is magyarnak születtünk, magyar földön, de a sors arra kényszerített, hogy kenyerünk  egy részét  itt Svédországban,  – együk. S ha már evésnél tartunk, akkor hadd mondjam azt is, hogy úgy érzem, sőt biztos vagyok ebben sem vagyok egyedül: nyelvünk a mi mindennapi kenyerünk.

Örvendünk, annak, hogy Tar Károly „karmesteri pálcája” alatt magyar könyveink jelennek meg, az elmúlt 11 év alatt összesen 25 darab. 10-15 év múlva a könyvek, a lapok s a folyóiratok elektronikus formában látnak majd napvilágot. Külön öröm számunkra, amikor csinos kiadásban kézbe vehetünk egy-egy kötetet, amelyben gondolatokat találunk az életről, az emberről, a természetről, az álmokról, az élményekről, a politikáról, a társadalomról.

Ilona kötetének címe mutatja, vagy sejteti, ha messze is kerültünk szülőföldünktől, többnyire magyarul beszélünk, magyarul álmodunk s magyarul gondolkodunk. S igyekszünk őrizni identitásunkat a nagy svéd olvasztótégelyben…

Ilonának több verse jelent meg Magyar Ligetben. Részt vett az Ághegy által meghirdetett irodalmi-művészeti pályázaton és egy verse bekerült a Skandináv Helyőrség című kötetbe s elgondolkodtató mondanivalója miatt. .Ilona fiatal korától a betű szerelmese. Tanítóképzőben tanult, évtizedig könyvtárosként dolgozott. Könyvek között élt, szereti a könyveket, számos könyvismertetőt s irodalmi estet szervezett otthon. Nemrég egy rakomány könyvet küldött haza, az uzoni könyvtárnak.

1990-ben érkezett Svédországba, eleinte csak az íróasztalfióknak írt, s aztán lassan ezek az írások napvilágot láttak írásai, költészete egyre inkább elmélyül.

De nem akarok sokat beszélni, inkább felolvasnék egy verset: A természet rendje címűt, mivel éppen őszelő van. Ezután Ilona olvassa fel kedvenc versét, és  kötetlen beszélgetés következik. Ilona könyve megvásárolható, itt helyben dedikálja.

Még egyszer köszönöm, hogy eljöttetek.